Műsort adni vagy nem adni?

Így tanév vége fele számomra másik nagy feladat az év végi műsor összehozása az iskolásoknak. Alapjában véve szeretem ezt, hiszen alkalmat ad arra, hogy megmutassuk a szülőknek nagy vonalakban, mit is tanultunk. A gyerekek számára szereplési lehetőség, ráadásul idegen nyelven. Jó kis tréning ez nekik a későbbi vizsgákhoz, a mások előtti megszólaláshoz.

Viszont szinte minden évben felteszem magamnak a kérdést, szembesülve az apróbb kudarcokkal: Megéri nekem ennyi energiát befektetni? Maga a műsorszámok megírása se egyszerű. Az utolsó hetekben órákon már „csak” próbálunk, amit nem biztos, hogy minden szülő jó szemmel néz, pedig ez is a képességfejlesztés része. Akik nem tudnak valami miatt részt venni a műsoron, azokkal mi legyen? Néhány gyerek pedig kikönyörgi otthon, hogy ne kelljen szerepelnie. Nem jó dolog pont az utolsó hónapban tanítványokat veszteni.

Ilyenkor mindig úgy döntök, jövőre nem lesz műsor. Aztán mikor vége van, s látom a gyerekek szemében az örömöt, a szülőkében pedig az elégedettséget, megnyugszom.

De jövőre biztos nem lesz műsor! (Legalábbis ilyen formában.)